Csákányi Eszter schneiderné szerepét játssza a Hippolyt avagy a nagypolgári villa mellé jár az ezüst kiskanál című előadásban, amit a Mohácsi testvérek rendeznek. Villáminterjú Csákányi Eszterrel.

Július 4-én este fél 8-kor mutatjuk be a Belvárosi Színházban Zágon István Hippolyt című színdarabját a Mohácsi testvérek átdolgozásában, Mohácsi János rendezésében, Kulka János, Elek Ferenc és Csákányi Eszter főszereplésével. A jegyek már kaphatók!

A nyári, szentendrei bemutató után októbertől a Belvárosi Színházban látható a Brezsnyev lánya életét feldolgozó előadás. A Dolcsaja Vitában Csákányi Eszter partnere Molnár Áron, aki tavaly végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. -    Az egyetemről sima utad volt a Vígszínházba, hiszen már ott voltál gyakorlaton is. Hogyan keveredtél ebbe a produkcióba? -    Fölhívott az Orlai [...]

Annak idején úgy nevezték: „a szovjet hercegnő”. Apja az akkori világ egyik legnagyobb hatalmú embere volt: Leonyid Brezsnyev, a szovjet kommunista párt főtitkára, a szovjet birodalom tényleges vezetője. Galina Brezsnyeváról 2008-ban színdarab készült, melyet Dolcsaja Vita címmel a Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda közösen mutat be, Csákányi Eszterrel a főszerepben. -    Hogyan keveredett [...]

Híres ember lányának lenni nem könnyű. Csákányi Eszter tudhat erről egyet s mást. Most Brezsnyev lányának a bőrébe bújik. A Dolcsaja Vita című produkció bemutatója október 10-én lesz a Belvárosi Színházban. Az előadást, mely alkotói összmunka volt, Ardai Petra, a hollandiai Space Színház alapítója rendezi. -    Félig Hollandiában, félig Magyarországon élsz és alkotsz. Hogyan kerültél [...]

Bódi Katalin a Fédra fitnessről (2009. október)
Eszerint a Fédra név írásmódja a fitnesshez igazodik, hiszen a név eredeti alakja a címben modorosnak hatna, így viszont „kifejezi a kort, amelyben született”.

Koltai Tamás a Fédra fitnessről (2009. március)
A kultusz mint puszta testkultusz jelenik meg. A testkultúra mint kultúrapótlék. Gyúrj, hogy érvényesülj!

Jogos a kérdés: mit keres Phaidra a fitneszklubban?
Van válasz: a mostohafiát, Hippolütoszt keresi, akibe szerelmes, és akinek több oka is van rá, hogy ezen a trendi helyen, szupermodern gépek közt, tükrökkel és csábos plakátokkal körülvéve töltse az idejét.

Spinning, pilates, fight, kickbox, streching, fit ball, kangoo, gymstick – ismerkedünk a trendi fitneszérzéssel. Mindezt az athéni királynő tragikus életébe csomagolva a Fédra Fitness című színi előadáson – súlyzók és futópadok árnyékában.

Urbán Balázs a Fédra Fitnessről:
Az előadás remekül váltogatja a tragikum és a komikum árnyalatait.

Tasnádi István író-rendező Fédra Fitness című előadását szombattól láthatja a KoMa és az egykori Krétakör közönsége egy budai pláza tornatermében.

Beavató színházként, színpadot sose látott tizennyolc évesek számára tökéletes választás lenne a fitneszterembe helyezett, testépítők világában játszódó Phaidra-történet. Csak valahogy el is kéne csábítani őket az előadásra.

Egy Csákányi monodráma olyan egzotikus falat, ami mellett nem illik csak úgy elsétálni, minimum vissza-vissza pillantasz rá, ahogy elhaladsz mellette, de inkább gyorsan rábuksz. Így pillantgattunk vissza mi is egy jó darabig, aztán megkésve bár, de a héten végül sikerült elkeverednünk az előadásra a Nemzetiben. És igen, a falat kifejezetten jól esett.

Hét nő címmel Parti Nagy Lajos rendelkezésére bocsátotta nyelvezetét Csákányi Eszternek. A Nemzeti Színház Kaszás Attila termét tölti ki Csákányi egy színházi estre.

Nem tudom, nem is számoltam, hány éve játszhatott utoljára Csákányi Eszter gyerekeknek szóló előadásban, mindenesetre úgy saccolom, még kaposvári színésznő korában. A Keresztanya azt bizonyítja, nem jött ki a gyakorlatból.

Elsőre is, másodikra is érdekes kombinációnak tűnik az a minitársulat, amelyik Peter Pavlac szlovák író Galina Brezsnyeváról szóló darabját az Orlai Produkció (anyagi) védőernyője alatt létrehozta. Van ugye Csákányi Eszter, aki eljátssza a szerepet: Galina Brezsnyevát, a valahai szovjet pártfőtitkár (és e tisztség okán a világ ura) lányát. És van Ardai Petra, akit – legalábbis ezt gondolom eddig itthon látott előadásai alapján – a rögvalósággal kevert színház érdekel igazán, amely egyrészt újságírói elemekkel, másrészt az elszabadult fantáziából dolgozik. És van Parti Nagy Lajos, aki szöveget állít elő (akár fordítás, akár átírás révén); szövegei, akár az élő organizmusok, továbbírják a drámát, a figurát, a világot, és ennek vannak következményei.

A címet Csernisevszkijtől loptam, illetve torzítottam, amit nem kellene bevallanom, mert úgy elkerülhetném a magyarázatot, hogy „ki a csöcs” (vö. Török Ferenc: Moszkva tér) az a Csernisevszkij. Mindenesetre nem keverendő össze Csernyenkóval. Csernyenkót Csákányi Eszter emlegeti, aki Galina Brezsnyevát, Brezsnyev lányát játssza a Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda közös előadásában. Az elején videoriportokat látunk, amelyekből kiderül, hogy a mai embereknek (legalábbis a fiatalabbaknak) zömmel fogalmuk sincs róla, ki volt Brezsnyev, nemhogy Csernyenko, sőt az sem tudják, mi fán termett a sokat szidott kommunizmus. Csernisevszkijnek az egészhez semmi köze, ő száz évvel korábban, a XIX. században élt, írt egy dolgozatot Orosz ember találkán címmel egy Turgenyev-elbeszélésről, nekem pedig eszembe jutott, hogy elcsórom a címét, mert jól jön ahhoz a két előadáshoz, amelyről írandó vagyok.

A cím alighanem többet mond a darabnál. Parti Nagy Lajos magyar változata pedig még többet. Az eloroszosított magyar szleng precízen kifejezi, milyen nyomot hagyott a magyar néplélekben a szovjet érdekszférában eltöltött bő négy évtized. A látszat szerint nem túl mélyet. Erről tanúskodik az az interjúmontázs is, amelylyel az előadás indul. Az össznépi tudatlanság, amnézia demonstrálása mindig hálás, ezúttal azonban némelyik megszólalás jól jellemzi tudathasadásos viszonyunkat nem túl távoli múltunkhoz. Többet mond egy-egy elnyögdécselt emlékfoszlány, mint az utána következő egész darab.A cím alighanem többet mond a darabnál. Parti Nagy Lajos magyar változata pedig még többet. Az eloroszosított magyar szleng precízen kifejezi, milyen nyomot hagyott a magyar néplélekben a szovjet érdekszférában eltöltött bő négy évtized. A látszat szerint nem túl mélyet. Erről tanúskodik az az interjúmontázs is, amelylyel az előadás indul. Az össznépi tudatlanság, amnézia demonstrálása mindig hálás, ezúttal azonban némelyik megszólalás jól jellemzi tudathasadásos viszonyunkat nem túl távoli múltunkhoz. Többet mond egy-egy elnyögdécselt emlékfoszlány, mint az utána következő egész darab.

Van a Youtube-on egy riportfilm, amely a Brezsnyev-korszakról szól, és megszólal benne Galina Brezsnyeva is – egy teljesen tönkrement, alkoholista, önkontrollját vesztett idős nőt látunk, aki vaskos karikatúrája korábbi önnönmagának, s egyben élő lenyomata az épülő szocializmus emberre gyakorolt hatásának, a hamis díszletek között leélt életnek, a dolcsaja vitának: valójában egy roncs. Csákányi Eszter ezt a valóságot pontosan és élesen a színpadra viszi – csakhogy a színházban a valóság nem biztos, hogy igaz.

Kit érdekel ma a Szovjetunió, annak hajdani főtitkára s botrányhős lánya? Sorssá lényegülhet-e egy diktatúra árnyékában mindent megkapó vagy megszerző nő élete? Dráma vagy csupán egy parádés szerep lehetőségét kínáló szöveg a Dolcsaja Vita?

Merteuil márkiné a Veszedelmes viszonyokból. Ezt az álnevet választotta magának a Csákányi Eszter által játszott figura Tasnádi István új darabjában, a Kupidóban. Ugyanis egy swinger klubban járunk, ahol az álnév szinte kötelező.

Interjú Csákányi Eszterrel.

A Kupidó swinger klubba egyszer csak érkezik egy Elnök nevű figura a fiatal, számára teljesen érdektelen feleségével. Furcsa ember, nem tudni, hogy blöfföl-e, vagy tényleg ennyire nagykutya. Scherer Péter azt mondja, ez nem is fog kiderülni.

Az Orlai Produkciós Iroda tavaly mutatta be Tasnádi István Kupidó című darabját. Eddig az Iparművészeti Múzeum dísztermében játszották, de most új helyszínre kerül, a Belvárosi Színházba. A darabot beválogatták a Kortárs Drámafesztivál magyar programjába, így december 4-én angol feliratozással is meg lehet nézni. Az író és a női főszereplő, Für Anikó mesél az előadás eddigi útjáról és az új helyszín adta lehetőségekről.