A nyári, szentendrei bemutató után októbertől a Belvárosi Színházban látható a Brezsnyev lánya életét feldolgozó előadás. A Dolcsaja Vitában Csákányi Eszter partnere Molnár Áron, aki tavaly végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. -    Az egyetemről sima utad volt a Vígszínházba, hiszen már ott voltál gyakorlaton is. Hogyan keveredtél ebbe a produkcióba? -    Fölhívott az Orlai [...]

Annak idején úgy nevezték: „a szovjet hercegnő”. Apja az akkori világ egyik legnagyobb hatalmú embere volt: Leonyid Brezsnyev, a szovjet kommunista párt főtitkára, a szovjet birodalom tényleges vezetője. Galina Brezsnyeváról 2008-ban színdarab készült, melyet Dolcsaja Vita címmel a Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda közösen mutat be, Csákányi Eszterrel a főszerepben. -    Hogyan keveredett [...]

Híres ember lányának lenni nem könnyű. Csákányi Eszter tudhat erről egyet s mást. Most Brezsnyev lányának a bőrébe bújik. A Dolcsaja Vita című produkció bemutatója október 10-én lesz a Belvárosi Színházban. Az előadást, mely alkotói összmunka volt, Ardai Petra, a hollandiai Space Színház alapítója rendezi. -    Félig Hollandiában, félig Magyarországon élsz és alkotsz. Hogyan kerültél [...]

Elsőre is, másodikra is érdekes kombinációnak tűnik az a minitársulat, amelyik Peter Pavlac szlovák író Galina Brezsnyeváról szóló darabját az Orlai Produkció (anyagi) védőernyője alatt létrehozta. Van ugye Csákányi Eszter, aki eljátssza a szerepet: Galina Brezsnyevát, a valahai szovjet pártfőtitkár (és e tisztség okán a világ ura) lányát. És van Ardai Petra, akit – legalábbis ezt gondolom eddig itthon látott előadásai alapján – a rögvalósággal kevert színház érdekel igazán, amely egyrészt újságírói elemekkel, másrészt az elszabadult fantáziából dolgozik. És van Parti Nagy Lajos, aki szöveget állít elő (akár fordítás, akár átírás révén); szövegei, akár az élő organizmusok, továbbírják a drámát, a figurát, a világot, és ennek vannak következményei.

A címet Csernisevszkijtől loptam, illetve torzítottam, amit nem kellene bevallanom, mert úgy elkerülhetném a magyarázatot, hogy „ki a csöcs” (vö. Török Ferenc: Moszkva tér) az a Csernisevszkij. Mindenesetre nem keverendő össze Csernyenkóval. Csernyenkót Csákányi Eszter emlegeti, aki Galina Brezsnyevát, Brezsnyev lányát játssza a Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda közös előadásában. Az elején videoriportokat látunk, amelyekből kiderül, hogy a mai embereknek (legalábbis a fiatalabbaknak) zömmel fogalmuk sincs róla, ki volt Brezsnyev, nemhogy Csernyenko, sőt az sem tudják, mi fán termett a sokat szidott kommunizmus. Csernisevszkijnek az egészhez semmi köze, ő száz évvel korábban, a XIX. században élt, írt egy dolgozatot Orosz ember találkán címmel egy Turgenyev-elbeszélésről, nekem pedig eszembe jutott, hogy elcsórom a címét, mert jól jön ahhoz a két előadáshoz, amelyről írandó vagyok.

A cím alighanem többet mond a darabnál. Parti Nagy Lajos magyar változata pedig még többet. Az eloroszosított magyar szleng precízen kifejezi, milyen nyomot hagyott a magyar néplélekben a szovjet érdekszférában eltöltött bő négy évtized. A látszat szerint nem túl mélyet. Erről tanúskodik az az interjúmontázs is, amelylyel az előadás indul. Az össznépi tudatlanság, amnézia demonstrálása mindig hálás, ezúttal azonban némelyik megszólalás jól jellemzi tudathasadásos viszonyunkat nem túl távoli múltunkhoz. Többet mond egy-egy elnyögdécselt emlékfoszlány, mint az utána következő egész darab.A cím alighanem többet mond a darabnál. Parti Nagy Lajos magyar változata pedig még többet. Az eloroszosított magyar szleng precízen kifejezi, milyen nyomot hagyott a magyar néplélekben a szovjet érdekszférában eltöltött bő négy évtized. A látszat szerint nem túl mélyet. Erről tanúskodik az az interjúmontázs is, amelylyel az előadás indul. Az össznépi tudatlanság, amnézia demonstrálása mindig hálás, ezúttal azonban némelyik megszólalás jól jellemzi tudathasadásos viszonyunkat nem túl távoli múltunkhoz. Többet mond egy-egy elnyögdécselt emlékfoszlány, mint az utána következő egész darab.

Van a Youtube-on egy riportfilm, amely a Brezsnyev-korszakról szól, és megszólal benne Galina Brezsnyeva is – egy teljesen tönkrement, alkoholista, önkontrollját vesztett idős nőt látunk, aki vaskos karikatúrája korábbi önnönmagának, s egyben élő lenyomata az épülő szocializmus emberre gyakorolt hatásának, a hamis díszletek között leélt életnek, a dolcsaja vitának: valójában egy roncs. Csákányi Eszter ezt a valóságot pontosan és élesen a színpadra viszi – csakhogy a színházban a valóság nem biztos, hogy igaz.

Kit érdekel ma a Szovjetunió, annak hajdani főtitkára s botrányhős lánya? Sorssá lényegülhet-e egy diktatúra árnyékában mindent megkapó vagy megszerző nő élete? Dráma vagy csupán egy parádés szerep lehetőségét kínáló szöveg a Dolcsaja Vita?