Kulka János Hippolyt szerepét játssza a Hippolyt avagy a nagypolgári villa mellé jár az ezüst kiskanál című előadásban, amit a Mohácsi testvérek rendeznek. Villáminterjú Kulka Jánossal.

Július 4-én este fél 8-kor mutatjuk be a Belvárosi Színházban Zágon István Hippolyt című színdarabját a Mohácsi testvérek átdolgozásában, Mohácsi János rendezésében, Kulka János, Elek Ferenc és Csákányi Eszter főszereplésével. A jegyek már kaphatók!

November 30-án első alkalommal látható Kulka János önálló zenés estje a Belvárosi Színházban, Ez a hely! címmel. Az Ez a hely! az Akarod vagy nem koncert kamarazenekari körülményekre hangolt változata, amelynek programja új dalokkal és prózával is bővül. Interjú Kulka Jánossal.

„Nyugati” típusú színházi előadás saját producerrel. Utaztatni lehet, gazdaságos, színházi alkotók topja jegyzi (fordító, rendező, színészek), werkfilm a próbákról, saját website (még nem minden link működik), netes fórum, fényképes pólók (1600 Ft), szereplők dedikálta műsorfüzet, leszbi-meleg netes oldalon hírverés stb., stb. Ahogy a köznyelv elnevezte, 676, vagyis: Hat hét, hat tánc. Richard Alfieri Miamiból hozta a témát, egy öregek otthonából, ahol idős emberek tengerre néző panorámával, luxuskörülmények között várják az elkerülhetetlent. Lily, a hatvannyolc éves idős asszony táncórákat készül venni, a „Hat hét, hat tánc” tánciskola pedig Michaelt utalja ki neki.

“Nem olyan érzés Kaposváron színpadra állni, mint bárhol máshol, de ezt nagyon nehéz megfogalmazni. Egyrészről felfokozott várakozás van bennem, de másrészről egy jelentős bizonyítási vágy is, hiszen szeretném, ha úgy látná a kaposvári közönség, hogy nem felejtettem el játszani, mióta eljöttem onnan.” Ezt Kulka János mondta arról, hogy milyen érzésekkel várja azt, hogy újra a kaposvári színpadra léphessen.

Vári Éva és Kulka János kettőse ad Richard Alfieri keserédes történetének súlyt, erőt, karaktert. A Hat hét, hat tánc egy szigorú erkölcsök szerint élő magányos özvegy lelkészné és egy öntörvényű házi tánctanár különös viszonyát dolgozza fel, a megvető elutasítástól, a hazugságtól a kegyetlen őszinteségen át a szerelemhez közeli testi-lelki barátságig.

Richard Alfieri Hat hét, hat tánc című darabja a közelmúltban került le a londoni Theatre Royal repertoárjából. Tóth Vali, a Magyar Rádió londoni tudósítója utolsó héten csípte el az előadást, így volt alkalma azt összevetni a magyar változattal.

Vári Éva a Budapesti kamaraszínház színésznője és Kulka János, a budapesti Nemzeti Színház színésze második évadja játssza Richard Alfieri Hat hét, hat tánc című darabját. Michael, a meleg tánctanár és Lily, az özvegy lelkészné megható története a kétezer hatos évadban elnyerte a Színikritikusok Díját, és a közönség is rajong érte. A Komáromi Jókai Színházban a minap állva tapsoltak a nézők a száztizedik előadás végén. Másnap kétszer léptek fel. A két előadás között beszélgettünk.

Richard Alfieri nagyon kegyetlen szerző. Látszólag egy könnyed társalgásokra épülő, lassan-lassan elmélyülő dialógusokra írt szórakoztató darab a Hat hét, hat tánc. (Thália). Látszólag. Mert igazából már a huszadik perc tájékán szorongatja a torkunkat az elkeserítő, kijózanító, szomorú felismerés: ennyi az élet. Az életünk. Amelynek történése alól nincs kibúvó, nincsenek titokzatos események, regényes rejtelmek. Pózolunk, persze, megpróbálunk valahogyan beleszólni – de nincs mibe. Mondom, Alfieri kegyetlen író – mert úgy játszat olykor harsány komédiát szereplőivel, hogy közben nekik sok-sok tragédiát kell érzékeltetniük…

“Aki egy kicsit is szereti a színházat, annak KÖTELEZŐ megnézni a Hat hét hat táncot ! Vári Éva és Kulka János frenetikus, a darab zseniális és ismét kiderül, hogy nem a színpadtechnika a lényeg hanem a szereplők. Pláne, ha ilyen magaslatokban járnak mint Ők ketten ! Szóval aki egyszerre akar röhögni, gondolkodni és sírni, azonnal csapjon le a jegyekre!” – az előbbi gondolatokat olvashattuk egy színház portálon és a szentesi közönség meggyőződhetett róla, hogy tényleg a nyári színházi évad egyik legnagyobb alakítását láthattuk a Megyeháza udvarán 2006. július 13-án Vári Évától és Kulka Jánostól.

December első hétvégéjén volt az Amy világa című darab premierje a Budapesti Kamaraszínházban. Rendezője, a Szabadkán született, de már régóta Izraelben élő és dolgozó Ilan Eldad.

Nagykanizsa – Vidám estét, kiváló poénokat hozott a közelmúltban a HSMK közönségének a szenzációs színészpáros, Vári Éva és Kulka János a Hat hét, hat tánc című darabbal, amit az amerikai Richard Alfieri jegyez.

Koncert – így az alcím; és ez nem egészen pontos, mert amit a kétezer ember látott és hallott a pécsi Sportcsarnokban, az egy koncertformájú színház volt. Ne tévesszen meg senkit, ha egy színész énekel, attól ő még színész – és hát a zenekar, az is színházat csinált ezen az estén.

Anger Zsolt rendezése csakugyan a minőségi színjátszás és a közönségsiker receptjeit párosítja.

Az Esőember a Belvárosi Színházban hónaljcsiklandozó, ízetlen, rossz előadás, de mielőtt ezt bővebben kifejteném, emlékeztetek valamire. Az Esőember a Belvárosi Színházban az Orlai Produkciós Iroda előadása – egy magánszínházé. Nem állami támogatásból, nem közpénzből, ha még így sem volna elég világos: nem a mi leguberált adóforintjainkból szórakoztat minket, hanem a saját szakállára, a saját nyereségére vagy a saját veszteségére. Ami nem mindegy. Nem az nem mindegy, hogy nyereséges vagy veszteséges-e a vállalkozás – nekem speciel mindegy, Orlai Tibornak föltehetően nem -, hanem az, hogy olyan szórakoztató színházról van szó, amely nem a kultúrára szánt szubvenció virmanolásával ügyeskedik, pöffeszkedik és élősködik (rajta), hanem a saját pénzét teszi kockára. (Zárójelben: a sok állami támogatásból kevés értéket létrehozó szórakoztató dömping haszonélvezői évtizedek óta szidják a közpénzen – ahogy ők nevezik – „kísérletező” színházat. Ez is jellemző a mi felfordult értékrendünkre: máshol az egész támogatási rendszer az utóbbit szolgálja.)

Megint egy mozi, amelynek a legendája erősebb, mint maga a film (volt): az Esőember 1988-ban közismertté tette az autizmust, kapott érte néhány Oscart, majd húsz évvel később a szemfüles Dan Gordon darabot írt belőle. Úgy emlékszünk, hogy fantasztikus volt, pedig csak az Asperger-szindrómára nyílt rá a szemünk Dustin Hoffman játékában.

Barry Levinson road movie-ja, az Esőember 1988-ban készült. Rossz sorsa elég soká érte el, csak tavaly tették át színpadra Londonban, Dan Gordon átiratában, most meg Budapesten, a Belvárosi Színházban, melyet a minap elhunyt Kovács József az operett műfajának ápolására hozott létre az egykori Filmmúzeum helyén.Barry Levinson road movie-ja, az Esőember 1988-ban készült. Rossz sorsa elég soká érte el, csak tavaly tették át színpadra Londonban, Dan Gordon átiratában, most meg Budapesten, a Belvárosi Színházban, melyet a minap elhunyt Kovács József az operett műfajának ápolására hozott létre az egykori Filmmúzeum helyén.

A Los Angeles-i autókereskedő yuppie, Charles Babbit (Nagy Ervin), a valóságtól és az emberi érzelmektől gondosan elzárt, kizárólag financiális alapokon nyugvó életet él. A darab elején értesül apja haláláról – akivel sosem sikerült kijönnie (köszönhetően apja hozzá hasonlóan személytelen attitűdjének) -, illetve arról is, hogy idősebb Charles Babbit a vagyonát nem fiára hagyta, hanem egy intézetre, ahol – mint később kiderül – autista bátyja, Raymond (Kulka János) tölti hosszú évtizedek óta mindennapjait, mit sem sejtve arról, hogy hétmillió dollár örököse – s arról sem, hogy ez az érték egy Charlie kaliberű ember számára mit jelenthet. Testvér testvért rabol, és megkezdődik a filmtörténet egyik legmeghatóbb testvérdrámája, röghöz kötött színházi díszletek között.

Az 1988-ban négy Oscar-díjat elnyert film eleven nimbusza és az Orlai Produkció sztárszereposztása igazolja magát. A lágy, érzelgős drámai anyag épp lágyan, érzelgősen hat a szívekre, tenyerekre. Tapsol a közönség.

Az 1988-as mozifilm annak idején könnyre és Oscar-díjra ment, s mi tagadás, patakzott is mindkettő Dustin Hoffmanék némiképp öntetszelgő alkotására. A film nyomán készült bulvárdarab pesti előadása jóval szolidabb célokat tűz ki, ám a közönségsikerből azért egy jottányit sem enged.

Új videó Kulka János, Akarod vagy nem című előadásról

Kulka János második szólólemeze márciusban jelent meg. Az Akarod vagy nem azóta aranylemez lett. Néhány nyári koncert után a színész november 20-án és 21-én a Nemzeti Színház nagyszínpadán tart lemezbemutató koncertet.