A véletlennek köszönhető, hogy az Orlai Produkciós Iroda az Esőember mellett a „Nemsenkilény – Monológ nemmindegyembereknek” című darabot is menedzseli.  Mindkét darab autistákról szól, de míg az Esőember egy kivételes képességű autista ember és testvére kapcsolatának fejlődését mutatja be, addig a Nemsenkilény azt a belső harcot tárja elénk, melyet az autista ember önmagával és külvilággal [...]

Nemsenkilény – monológ nemmindegyembereknek.  Ezt a furcsa címet kapta Börcsök Enikő autista szerzők műveiből összeállított előadása. „Az autizmus az authos (önmaga) szóból származik. Minden ember önmaga. Ebből következne, hogy mindenki autista. Mivel hogy ez lehetetlen, nem értem a dolgot.” -    Hogyan találtál rá a témára? -    Seth F. Henriett az Autizmussal önmagamba zárva című könyvét [...]

Ez egy mászkálós előadás lesz, ismétli hangosan a mobiltelefonon kapott információt az utolsó sor szélén ülő néző. Nem beépített néző (ezt is ismételnie kell a hang utasítására), csak ott ült, ahol a beépített mobiltelefon megszólalt, felvette, és közhírré teszi, amit hall. Azt, hogy ez egy mászkálós előadás lesz. Épphogy leültünk, állhatunk is föl, mehetünk le a kávézóba, ahol az előadás el fog kezdődni. Később egy jelentre majd visszamegyünk a nagyterembe, onnan föl a kisterembe – ezt az instrukciót is mobiltelefon közvetítésével kapjuk, Tóth Simon Ferenc beszél valakivel, és addig mondja neki, hogy induljon el, a másodikon találkozunk, amíg magunkra vesszük -, aztán újra le a kávézóba, ahol úgy végződik, ahogy kezdődött, de az ismétlés a látottaktól meg van csavarva.

Kockázatos vállalkozás az “ügyszínház” – amikor is az előadás elsődleges célja valamely ügyre irányítani a közönség figyelmét -, mindazonáltal erős ágazat a színházművészetben. A színház ugyanis jó terápiára, nevelésre, lelki, sőt fizikai folyamatok kordában tartására – ilyenkor többnyire az ügy felől közelítenek a színházhoz, és ekként tesz a kritikus is.

Ahogyan az ember ember, úgy ember az autista is. Csak egy kicsit másképp az. Számára több építőkockából áll a világ, amiket állandósult jelleggel pakolgat, míg az az egyik pillanatban így, addig a másik pillanatban úgy állnak a darabok. Ehhez pedig sok agytekervény és mély koncentráció kell. Hasonló mély koncentrációval vezet be minket a gondolkodásukba Börcsök Enikő, hátha sikerül egy picit megértenünk őket.

Tompa Andrea a Nemsenkilényről – KRITIKA
Ez az ember nincs megírva, így aztán lehetetlen is eljátszani.

Csupán egyik oldalán színre rendezett, másfélszeres ember nagyságú Rubik-kocka különálló darabjait széttaszítva érkezik egy fekete ruhás, kámzsás nőalak. Nem űrlény, bár kissé robotszerűen mozog. Másban nem is különbözik tőlünk. Egy közülünk.