Elkezdődtek az Orlai Produkció első őszi bemutatójának a próbái. A legenda háza főszerepeit Hernádi Judit és László Lili alakítják, az előadás rendezője Szabó Máté. A hivatalos premier szeptember 19-én lesz a Belvárosi Színházban, de két alkalommal júniusban, a Benczúr Kerti Estéken előbemutatóként látható az előadás.
A szerző
A legenda háza írója, az 1978-as születésű Penelope Skinner színésznőként kezdett színházzal foglalkozni, de saját bevallása szerint még a neves Oxford School of Drama diplomájával sem volt elég tehetsége hozzá, és mint egy interjúban elmondta, a pálya bizonytalansága, a színészi kiszolgáltatottság sem vonzotta. Kortársainak darabjai azonban nagy hatással voltak rá, azt érezte, ezek a szövegek, ezek a történetek róla, neki szólnak. Ezek az élmények írásra ambicionálták, és már az első, 2008-ban bemutatott darabjával, egy szexmunkás nőről szóló monodrámájával felhívta magára a figyelmet.
Az áttörés három évvel később történt meg, darabjait pedig azóta a legnevesebb kortárs drámára fókuszáló brit fesztiválok és színházak, köztük a londoni Nemzeti Színház, a Young Vic, a Royal Court játsszák. Már New Yorkban is műsorra tűzték több művét, a BBC-nek pedig nővérével együtt írt nagy sikerű sorozatot.
A darab
A legenda háza Penelope Skinner legfrissebb darabja, amely részben személyes élményekre épül: 2015-ben a darab helyszínén, Cornwallban hosszabb időt töltött egyedül. A vad, mindentől távoli táj indította be írói képzeletét, és keltette életre Ellent, a Londont évtizedekkel korábban titokzatos körülmények között maga mögött hagyó egykori sztárszínésznőt. A történet azonban évekig formálódott benne, amelyet végül 2019-ben írt színdarabbá.
Beletett, sőt belezsúfolt mindent, amit addig színpadi és történetmesélési tapasztalatként összegyűjtött, így készült el egy kilencszereplős, első verziójában négy és fél órás darab. Amit bár előadhatatlannak minősített a Nemzeti Színház igazgatója, de meglátta benne a fantáziát. Skinner szakmabeli férje, illetve a színház darabfejlesztő dramaturgja segítségével lenyesték a vadhajtásokat, és elkészült az a változat, amelynek 2023 októberi bemutatója – Kristin Scott Thomasszal és Lily Jamesszel a főszerepekben – az év egyik leginkább várt eseménye volt a West Enden. A produkció igazán exkluzívnak számított: ún. limited season keretében, csupán október 17. és december 23. között játszották. A jegyek jó előre elkeltek, az előadások abszolút telt házakkal futottak.
A történet röviden
Ellen harminc éve eltűnt az emberek elől, azt rebesgették, gyilkosság áldozata lett. Pedig él, és igencsak megvan a véleménye mindenről. Kate, a fiatal filmes kapja a feladatot, hogy felkeresse őt és kiderítse: miért, ki elől szökött a tengerparti sziklán álló házba az egykori nagy színésznő. Mi a titok, amit végre el akar mondani? Két generáció és két világnézet kóstolgatja egymást igen szellemesen, és hamarosan kiderül: mindenkinek kapaszkodnia kell, ha tartani akarja az iramot.
A történet nem krimi, de tele van rejtélyekkel, amelyek megfejtése a néző feladata. Nem felhőtlen komédia, de fanyar humorán, a szellemes odaszúrásokon, az ironikus és önironikus megjegyzéseken sokat nevethetnek a nézők. A téma látszólag könnyed, ám a felszín alatt fontos kérdéseket vet fel a nők három évtizeddel ezelőtti és 21. századi lehetőségeivel és választásaival kapcsolatban. A közönség bepillanthat a színházi és a filmes kulisszák mögé is, megismerheti azt a zárt, rázós ügyek esetén pedig összezáró világot, amelyben a csillogás mellett a kiszolgáltatottság is ugyanúgy jelen van.
A cím
A darab eredeti címe Lyonesse, egy különös, magyarra lefordíthatatlan szójáték. Kiejtve pont ugyanúgy hangzik, mint a lionesse, azaz a nőstény oroszlán. Harcos nőkről szól a darab, de ennél jóval árnyaltabb, mivel erősen az angol kultúrkörhöz köthető a háttér.
Lyonesse-ről, erről a hajdanvolt, egykor virágzó vidékről középkori mondákban lehet olvasni. Egyik változatából kiderül, hogy a 11. században létezett királyság nyugatra feküdt Cornwall csücskétől – amelynek ma is Land’s End, azaz a világ vége a neve –, egészen a Scilly-szigetekig húzódott. Földje dúsan termett, városai gazdagok voltak, és több, mint 140 templom állt a területén. Uralkodóját Riwalinnak hívták, a fiát pedig Trisztánnak, tehát a történet az Arthur-legenda része. Ám Trisztán sosem tudott trónra lépni, mert Lyonesse egyetlen éjszaka alatt eltűnt a tengerben. Lakói az istenek ellen vétkeztek – hogy mit, nem tudni –, büntetésből országuk a tenger mélyére süllyedt.
Lyonesse az idők során a kelta mondák fontos szimbólumává, a letűnt aranykor és a jelennél dicsőbb múlt utáni vágyódás jelképévé vált. A mítosz az évszázadok alatt képzőművészeket, zeneszerzőket, írókat, költőket ihletett meg, köztük Thomas Hardyt, akinek az 1914-es kötetében megjelent Hogy útra keltem Lyonesse-be című verse a darabban is elhangzik.
A Zöldi Gergelynek köszönhető magyar fordítás szintén sokértelmű. A legenda szó finoman megidézi az Arthur-mondavilágot, de utal Ellenre is, a már csak az emberek emlékeiben élő valamikori nagy színésznőre.
Az előadás
Szabó Máté nem először dolgozik az Orlai Produkcióval, ő rendezte a jelenleg is látható Jaj, Nagyi!-t és a Válaszfalakat, a repertoár korábbi előadásai közül a Szemünk fényét, a Heisenberget, a Tagadj, tagadj, tagadj-ot, az Élet.történetek.hu Pira/Bella epizódjait, a Férjek és feleségeket. Rendezéseiben mindig nagy érzékenységgel foglalkozik a női történetekkel.
Az olvasópróbát Penelope Skinner bemutatásával kezdte, akit a darab alapján okos, gyors észjárású nőnek jellemzett, majd az angol cím sokféle asszociációt keltő jelentéseit vázolta a szöveggel először találkozó színészeknek. Felhívta a figyelmet a szerző hol direktebb, hol rejtettebb utalásaira, amelyekből apró nőiség-mozaikokként rakja össze a darab női karaktereit. A történet egyik legfontosabb dilemmájaként pedig a nők magánéletet és szakmát, családot vagy karriert illető döntéseinek következményeit emelte ki, azt, hogy a jelenlegi lehetőség csupán vagylagos, így a döntés után a társadalmi én és a személyes létezés valamelyike biztosan elsüllyed.
Az előadás kiváló alkotócsapattal készül. A jelmezek megálmodója, Szakács Györgyi maga is legenda: csak Magyarországon több, mint 400 darabhoz és megannyi filmhez tervezett kosztümöket, de nemzetközi karrierje is páratlan, míg a játék izgalmas terét a sokoldalú, színházban, filmekben, egyéb belső terek kialakításában, de a grafikai műfajokban a magasan jegyzett Khell Csörsz díszlettervező alakítja ki.
A legenda háza főszerepeit, Ellent, az egykori színésznőt Hernádi Judit, illetve Kate-et, a fiatal filmes tartalomfejlesztőt László Lili alakítják. Kate főnökét, a filmstúdió-vezető Sue-t Ullmann Mónika, Ellen szomszédját, a különös költőnőt, Christ Járó Zsuzsa játssza. A darab egyetlen férfi karaktere Greg, Kate filmrendező férje, akit Schruff Milán személyesít meg.
A legenda háza hivatalos bemutatója szeptember 19-én lesz a Belvárosi Színházban, amelyre már elkezdődött a jegyárusítás. Az Orlai Produkciónál már gyakorlat, hogy az őszi évadnyitó premiert megelőzi a nyári előbemutató, amely idén a Benczúr Kerti Esték keretében, június 18-án és 19-én lesz.