Minden ötödik órában
El nem mesélt történetek családról, felnőttekről és gyerekekről, színészekre és táncosokra. Szigorúan felnőtteknek.
„Isten is megtöri az embert, amikor büntet. Meg kell végre értenetek, hogy engedelmességgel tartoztok nekem. Vállalnod kell hitvesi és anyai kötelességeidet. Berendezünk neked egy szobát, a legnagyobb kényelemben, és mostantól főleg ott tartózkodsz majd, jó? Tudnod kell, hogy ha megpróbálsz lázadni vagy kapcsolatba kerülni a külvilággal, az a gyerekeiden fogja megbosszulni magát. Világosan fejeztem ki magam? Eddig te és a gyerekeid valami álomvilágban éltetek. Meg kell tanítanom nektek, hogyan éljetek a valóságban. Nem az én hibám, hogy a valóság pokol.”
Az előadás szövegkönyve többek között Bergman, Bukowski és Agota Kristof szövegei, hiteles dokumentumok, valamint a NANE munkatársainak kutatásai alapján készült.
Az előadás az Orlai Produkciós Iroda, a FÜGE és az Átrium Film-Színház együttműködésével jött létre. Külön köszönet a Millenárisnak, hogy segített a produkció létrejöttében.
Ez a „háziasított” erőszak sokkal gyakoribb és sokkal mélyebben gyökeredző probléma, mint gondolnák. Magyarországon minden ötödik órára jut egy a családon belüli erőszakhoz köthető bírósági ügy, de ez csak a jéghegy csúcsa. A világon minden harmadik nő élete során megtapasztalja a fizikai, lelki, szexuális vagy gazdasági erőszak valamilyen formáját. Az áldozatok nagy része nő és gyerek, de valójában az egész társadalom érintett és sérül, ki áldozatként, ki elkövetőként, ki néma vagy éppen beavatkozó szemtanúként.
Az előadás egyrészt a figyelemfelkeltés másrészt a csend megtörésének céljával jön létre. Olyan témákról és történetekről lesz szó, amelyekről mindenki hallott már, többen át is élték, de mégis azt érezzük, nem lehet róla beszélni – mintha egy másik világ rémálmai lennének. Pedig hétköznapi emberek, hétköznapi családok el nem mondott történetei. A történetek egy része dokumentum alapú: bírósági jegyzőkönyvek, interjúk, levelek alapján született, más részük a kortárs világirodalomból veszi anyagát: többek között Bergman, Bukowski és Agota Kristof szövegeiből.
Az előadás rendezőkoreográfusa Bozsik Yvette több olyan produkciót is maga mögött tud, amelyben a prózai színház és a tánc találkozott egymással. „Ebben az előadásban a szavak mellett a test is beszélni fog arról a hatalmi dinamikáról és erőszakról, amiről a valóságban is sokszor a test tudósít: zúzódásokkal, kék-zöld foltokkal, véraláfutással. A szereplő gárda éppen ezért vegyesen áll színészekből és táncosokból, így biztosítva ennek a bonyolult témának összetett, de világos színpadi megfogalmazást.” – Szabó-Székely Ármin, dramaturg.
