Goldoni furfangos cselekményvázát Richar Bean hatásosan transzformálta a 60-as évek angol kikötővárosába, a beszólások szigetországian fádak, de a figurák elevenek, a helyzetkomikum szökőárja pedig igencsak élvezetes.
Dicséretes a kétdimenziós díszlet, hiszen kell a hely a sokmozgásos szituációkhoz. A rendező Pelsőczy Réka ismét bizonyítja pompás ritmusérzékét, munkája könnyed, frappáns és hibátlanul célratörő. Irigylésre méltó húzás a BEKVART zenekar beépítése, Szabó G. Hunor az egyetlen kültag, mivel a saját ember ütős színpadi jelenléte szétfeszítette volna azt a szűk kis dob-kuckót. Formán Bálint a gitározás és az ének mellett, lenyűgöző pajeszával az elegáns vendéglőst is játssza, ahogy a többiek is fürgén járnak ki s be, zenészből szerepbe váltva. Horváth Szabolcs kétbalkönyökös Bobby, impozáns sisakjában képtelen egy ajtón ütközés nélkül bejönni, a sztentori orgánumú, veszett karizmájú basszer, Keresztény Tamás ügyvédjével nem szeretnénk vádlottként szembekerülni. Dékány Barnabás vőlegényi tehetetlenséggel botladozik a félreértések bozótjában, vágyának tárgya, Rujder Vivien imponáló játékkal rajzolja meg a hamvas butaság portréját. Friedenthal Zoltán szelíd motorosként nagyszerűen énekel, Fodor Annamária végre karakterszerepben mutatja meg karikírozó képességét. Az angol királynő tétovázik, kilépjen-e /az ajtón/, avagy maradjon velünk? Ezt persze Máthé Zsolt-tól kéne megkérdezni.
Szédületes tempóban süvít a cselekmény, az ötletek végtelen áradata sem mossa el a történések oksági láncolatát, hahota-orgia közben záporoznak a helyzetkomikum adta parádés jelenetek. Lovas Rozi markáns férfiszerepben brillíroz, szinte sajnáljuk, hogy előbbutóbb vissza kell vedlenie tüneményes széplánnyá. Agyafúrt apaként is kitűnő, de másik alakjában, totálisan leépült pincér-matuzsálemként, Lukáts Andor a nemes bohóckodás teljes arzenálját felvonultatja. Alfie végül is druszaként ElpHy nevünket bitorolja, nem véletlen!, - pacemakerünk ugyan nincs, de szívünk azonos hevességgel dobog a Belvárosi Színházért!
A Római vakációban hetedhét figurát hozott, most extrém kreativitása az abszolút főszerepben teljesedik ki. Nagy Dániel Viktor elementáris lendülettel, ezer apró gesztusból építi fel a minden lében kanál, jég hátán is megélő szolga személyiségét. Először csak folyvást éhes, azután egyre nagyobb kanállal már a pénzt habzsolja, könnyedén alkalmazkodik gazdája szeszélyeihez, míg végül lelkileg majdnem ketté hasad. Félelmetes pantomimben,önmagával két alakban birkózva hengergőzik a rivaldán, menekül ki, leskelődik maga után,a kétfejű inasfenevad skizoid rémlátomása: Színházi Emlékkönyvbe illő, egyedülálló bravúr! És hogy énekel!!! Hogy mozog, hogyan táncol, minden pillanata életveszélyes támadás a nevetésgörcsbe rángó hasizmok ellen... Gyönyörűséges színész-alkotótársi munka!!! Orlai Tibor unikális színháza ismét talált egy minden igényt hatványozottan kielégítő, fantasztikus energiákkal szórakoztató darabot, amely Pelsőczy Réka rendezésben, a társulat virtuóz összjátékával frenetikus élményt jelent!
