Az Orlai Produkciós Iroda világpremieren mutatta be a Woody Allen által írt Brooklyni mesét.
Az élet nehézségeit csak úgy lehet néha átvészelni, ha nemcsak másokon, de magunkon is tudunk nevetni. Ez különösen igaz volt a pandémia idejére. Woody Allen a koronavírus-járvány idején írta meg Brooklyni mese című darabját, melyet világpremierként mutatott be az Orlai Produkciós Iroda október elején a Belvárosi Színházban Szabó Máté rendezésében, Zöldi Gergely fordításában.
Khell Csörsz díszlete egy első generációs maffiózócsalád brooklyni nappalijába repít bennünket, ahol a bútordarabok és berendezési tárgyak mindegyike azt hivatott közölni: itt van mit a tejbe aprítani. Mészáros Máté a gengszterfőnök, „kacsás” Sal szerepében olyan szerethető és vicces már a bemutatkozójában, mint Sylvester Stallone volt az Oscarban Angelo „Franco” Provolone bőrébe bújva. Hivalkodik vele, hogy ő bizony még egy könyvet sem olvasott el, az iskolát sem fejezte be, mégsem válik lenézett figurává, rá tényleg igaz, hogy az élet iskoláját járta ki: kitanulta, hogy lehet az utca szemetéből megélni, kiismerte az emberek gyengéit, pszichológiai trükköket tud alkalmazni úgy, hogy egyiknek sem ismeri az elméleti hátterét.
Az élete akkor kezd bonyolódni, amikor egy orgazdától (Schruff Milán) jó áron megvesz egy lopott Raffaello-festményt, azt a Madonnát és gyermekét ábrázoló alkotást, amit az egész világ keres. Csakhogy Salnek nem a bűnüldöző szervekkel gyűlik meg a baja, hanem a családjával, ráadásul akkor, amikor az egyik lánya esküvőjére készül.
Neje, a háttértáncosból lett luxusfeleség, Terry (Járó Zsuzsa) szeret hivalkodni azzal, amijük van, így ragaszkodik hozzá, hogy a festmény a nappaliba kerüljön ki. Akkora hatással van rá, hogy felébrednek benne rég eltemetett karriervágyai, amiket a ház stílusának újrahúzásában él ki, miközben ő maga és megjelenése is megváltozik.
Lányaikra is hat a Madonna és gyermeke. László Lili tipródó, önmagát kereső Angelináján látszik elsőként a változás. Eddig is tipródott, biztosan feleségül akar-e menni apja egyik emberéhez, a szintén maffiózócsaládból származó Tonyhoz (Rohonyi Barnabás), de a páratlan művészeti alkotás ráébreszti, mennyire szeretett gyerekként képeket alkotni és talán inkább ezzel kellene foglalkoznia. Keres magának egy kifinomult lelkű tanárt, ahelyett hogy az esküvőszervezésbe ölné szabadidejét, ami betegesen féltékeny, a másikat folyton kontrollálni akaró vőlegényét még inkább kikészíti. Egyre kérdésesebb, hogy a jegyesek ténylegesen szeretik-e és látják-e a másikat, vagy csak családi pozíciójuknak kívánnak megfelelni a házasságkötéssel.
Bíró Panna Dominika játssza a harsányabb, bulikirálynő fiatalabbik testvért, Isabellát, akit lassabb, de annál meglepőbb végkifejlettel szippant be a festmény. Az ő párja sem tud eleinte mit kezdeni szerelme változásával. Mészáros Martin Vitója butuskább, egyszerűbb, de szerethetőbb lélek, mint Tony, vicces szösszenetei szinte külön stand up jelenetként szórakoztatnak bennünket.
A második felvonásra átalakul a nappali, ahogy vele együtt az új életutakat kereső szereplők egy része is. Ficzere Béla Vincéje egyenesen a gengszter mivoltát kérdőjelezi meg, Cseh Judit Millie-je, Terry barátnőjének szerepében kimondja a kellemetlen igazságokat, és színre lép Andrew Chase, festő, Angelina fiatal tanára is. Dékány Barnabás éleslátó, kedves, csetlő-botló figurájában fedezhető fel leginkább Woody Allen.
A Brooklyni mese elgondolkodtat az évszázadokat túlélő művészeti alkotások erejéről, az ösztönökről, a pszichológiai játszmákról, a fiatalok és a középkorúak útkereséséről, de leginkább felhőtlen szórakozással, kirobbanó kacajokkal ajándékoz meg, két felvonás erejéig mindenki a színház falain kívül hagyhatja a mindennapok kisebb-nagyobb problémáit.
