Ceaușescu Romániájába visz az elmúlt évek egyik legfontosabb színházi előadása
2021. 10. 20.

Ceaușescu Romániájába visz az elmúlt évek egyik legfontosabb színházi előadása

Az anyák és apák szövetsége olyan erős, hogy a legjobb gyermek is csak statiszta lehet benne. De mi történik akkor, ha mindeközben egy egész nemzet kénytelen statisztálni a Kárpátok géniuszának? Saját jogukon és boldogulásuk érdekében a szülők maguk is diktátorrá válhatnak egy olyan kiszolgáltatott helyzetben, mint amilyenbe Ceausescu kényszerítette az embereket? Mit engedhet meg magának egy szülő a gyerekével szemben akkor, amikor a rendszer fojtogató légkörét már képtelen elviselni, és egyedül a menekülés marad kiút a számára? Ezeket a kérdéseket feszegeti a Nem baj, majd megértem című darab, Bodor Johanna 2014-ben megjelent önéletrajzi írásának színpadi adaptációja. Szikszai Rémusz rendezését nemrég mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Bánfalvi Eszter, Kerekes Éva, Gyabronka József és Ötvös András szereplésével.

A nyolcvanas évek derekán Bukarestben él a balerinának készülő, 18 éves Johanna értelmiségi szüleivel, az apja Bodor Pál, aki később Diurnus álnéven publikált a Magyar Nemzetben. Kínzó fájdalom, áldozathozatal, folyamatos lemondás, szenvedés – nemcsak a balett, de a rendszer követelte szabályok is rátelepszenek a fiatal lány életére. Ceaușescu Romániájában a mindennapok tartozéka volt az elzárt gáz, az üres polcok, a folyamatos sorban állás, a lehallgatókészülékek. Az embereknek a rendszer írta elő, hogy mikor vállaljanak gyereket, mit tanuljanak, hol dolgozzanak, hol lakjanak, mit mondjanak és gondoljanak. Szülei Johannára erőltetett névházasság révén próbálnak szabadulni ebből a pokolból, és áttelepülni a megváltást jelentő kádári Magyarországra.

A fiatal lány még fel sem nőtt, máris fajsúlyos kérdésekben kell felelősségteljes döntést hoznia, szerelme és a szülei, az ígéretes karrier és a bizonytalan, de talán nyugodtabb jövő között kell választania. Jó válasz azonban ebben a helyzetben nem létezhet. Szülei magára hagyják Johannát, az apa alibi gyógykezelésen vesz részt Budapesten, nem sokkal később pedig felesége is csatlakozik hozzá. Két évet kell a lánynak egyedül elviselnie a hatalom árnyékában, régi viszonyai között kell új életet kezdenie, készülni a balettvizsgára, az érettségire; ottani életük felszámolására.

Bánfalvi Eszter kellő érzékenységgel építi fel a tizennyolc éves lány figuráját, aki a megpróbáltatások során felnőtté érik, játéka megindító. Kerekes Éva, aki nemcsak Johanna édesanyját alakítja, de balett-tanárként, volt szekus tisztként és Elena Ceaușescu képében is feltűnik, zavarba ejtő természetességgel ugrál egyik szerepből a másikba, ismét bizonyítva, hogy korosztályának kiemelkedő művésze. Gyabronka József apaként, Ceaușescuként és állami tisztviselőként egyszerre mutatja meg a rendszer alakítóinak megátalkodott működését és az elszenvedők fájdalmát. Méltó partnerük Ötvös András, aki kellő iróniával és cinizmussal közelíti meg az általa játszott híradóbemondót, a névházasságot felvállaló magyarországi fiatal értelmiségit és Johanna egyszerű, de mély érzésű szerelmét.

A Nem baj, majd megértem az elmúlt évek egyik legfontosabb színházi előadása, egy korszak pontos lenyomata. Szikszai Rémusz rendező maga is jól ismerte a diktatúra működését, a Partiumból települt át, akárcsak Bodor Johanna Erdélyből. Maga is szemtanúja volt annak, hogyan béklyózta meg és emésztette fel az egyént az önkényuralmi mechanizmus, rendezésével le is választja ezt a történetet Bodor Johanna életéről, és a nyolcvanas évek Romániájában élők közös tapasztalatát eleveníti fel.

Forrás: Magyar Hang - Makrai Sonja

Mikulás-napi akció

 

Aktuális