Először Puzzle címmel írt Kerékgyártó darabot, majd ebből készült a szerző Hurok című regénye. Bagossy László a darabnak a  Stuttgarti Theater tri-bühnében rendezett német nyelvű előadásába a regényből is beemelt részeket. Annak az előadásnak a  szövege alapján készült,

ez a magyarországi ősbemutató.

Az előadás kegyetlenül éles reflektorfénnyel pásztázza a magyar társadalom szinte teljes keresztmetszetét, a minisztertől a drogos fiúig, a nagyvállalati vezérigazgatótól a bolti eladóig.

A történet mintázata régről ismert, Arthur Schnitzler a huszadik század fordulóján írt Körtáncának szerkezetét eleveníti fel a szerző, de míg ott a történet továbblendítője az erotika, a szexuális aktus, – a társadalom különféle bugyraiból újabb és újabb csábítók és elcsábítottak tűnnek föl – addig a Hurokban napjaink emberének alávetettsége, kiszolgáltatottsága mozgatja a történetet. A megalázottból a következő jelenetben megalázó lesz, aki éppoly kegyetlenül kínozza áldozatát, ahogy őt kínozta nemrég valaki, akinek ez hatalmában állt. És persze mindenütt ott a pénz, az anyagi haszon, a mohóság. Fájóan hiányzik viszont a szolidaritás, az irgalom, és ahol ez mégis megjelenik, ott…de ez, kiderül az előadásból.