Az Orlai Produkciós Iroda legújabb darabját Böhm György rendezésében, Egri Márta főszereplésével láthatjuk. A zenés „pitypalattyban” közreműködik Heilig Gábor és zenésztársai, akik az est során élőzenei kísérettel segítenek Kalauz Jutkának, hogy egyszemélyes tárlatvezetőként végigkísérje a nézőt az 50-es éveken.
A díszletet 20 vörös és két korabeli zászló fogja közre, középütt Kalauz Jutka otthonában járunk. „Sámedli”, nagymama fiókos asztala, egy letakart virágtartó, mely alól csakhamar előkerül Rákosi Mátyás zsírból faragott mellszobra. Kalauznőnk szerelmesen énekel Sztálin képéhez és újra meg újra megpróbálja kenyérre kenni Rákosi elvtársat, de valahogy nem viszi rá a lélek.
Egri Márta énekel és énekel, a dalbetéteket egy-egy szemelvénnyel törve meg. Hallhatunk újságcikket, melyben feltűnően sok a sport, egy levelet amerikai nagynéni tollából, szerelmes verset Sztálinhoz és Jutka tanácsait azoknak, akik cipőt venni indulnak.
A zenekar kellemes szalonzenét játszik, s ha valami általunk érthetetlen nyelven szólalna meg az előadás, egy étterembe vagy korabeli klubba helyezve, azt mondhatnánk, könnyű egy és negyed órát töltöttünk egy sokat megélt dizőz társaságában.
A dalok és prózai betétek sokszor összefüggéstelenül követik egymást, néhol kedves, néhol kemény múltidézés gyanánt. Sem többet, sem kevesebbet nem kapunk, mint amit a színlap ígér: zenés „pitypalatty”, „csak egy zenés est Egri Mártával”.
A hol jobban, hol kevésbé bújtatott - jelenre is vonatkoztatható - politikai sértettséget sejtető közbeszúrások adhatnak némi rossz szájízt az estének. Az előadás ilyetén vonatkozása öncélúnak hat, azonban egyszersmind a mai művészeti életben kialakult helyzetre való reagálásként is értelmezhető.
Kalauz Jutka március 5-től vár minket estéről-estére az Átrium Film-Színházban, nyolcórai kezdettel és az 50-es évek utánozhatatlan, keserédes hangulatával, hogy felelevenítse vagy megismertesse azt a korszakot, melyről sokan sokfélét mondanak. Most lehetőségünk adódik bepillantani ebbe az eltűnt időbe egy egyszerű nő szemén keresztül, egy nagyszerű színművész tolmácsolásában.
