Az élet a nők körül forog, különösen a férfiak élete. A bestiális teremtmények pedig lépten-nyomon kihasználják, sőt felhasználják őket önös céljaik elérésére. A Belvárosi Színházban egy könnyed, vidám, mégis erős társadalomkritikát felmutató Hippolyt előadás született Kulka János és Csákányi Eszter főszereplésével.
A Rózsadombon sem fenékig tejfel az élet, akár ez is lehetne a Mohácsi testvérek által újraálmodott Hippolyt tanulsága, de ennél sokkal többet rejt a könnyed, kacagtató előadás.
Kissé félve foglaltam el a helyem a nézőtéren, hiszen a Csortos Gyula féle Hippolytnak nem egyszerű a nyomába érni, szerencsére Mohácsi János meg sem próbálkozott a klasszikus egyszerű másolásával, helyette egy teljesen más oldaláról közelítette meg a Schneider família mindennapjait. Történetünk a 30-as évek Magyarországán játszódik. A Rózsadombon élő Schneider család keserédes napra virrad, Schneidernének születésnapja van, méghozzá az ötvenedik. A korát erősen titkolni vágyó szépasszonyt gyémánt nyakékkel, tortával, pezsgővel, énekszóval próbálják felvidítani, sőt még egy lakájt is kap ajándékba. Hippolyt érkezése pedig egy nap alatt teljes mértékben felforgatja a feltörekvő, újgazdag család életét.
Miközben Schneiderné az életkora miatt búsul, elkényeztetett, a Sorbonne-on tanult lány önálló életre vágyik. Ehelyett azonban egy nem kívánt vőlegényt kap a nyakába Makács Lajos országgyűlési képviselő személyében. A helyzet pikantériája, hogy Makács nem Terkát szereti, hanem a kedves mamát, és legalább annyira ellenzi a frigy létrejöttét, mint a jövendőbeli ara. Schneider úr igazi balek, a feleségének mindent elnéz, s mindent megtesz, persze azért ő sincsen fából, így időről időre feltűnik egy-egy színésznő, aki iránt lángra lobban. A sofőrből lett üzletkötő, Nagy András is az ostoba, jóhiszemű férfiak listáját gazdagítja, sőt még Hippolytról is kiderül, hogy nem tud ellenállni a női nem csábításának.
Az újraformált történet erős társadalomkritikája, melyben a számító nők és a kihasznált férfiak versengnek a boldogságért, mindenki arcára mosolyt csal. Csákványi Eszter ripacs Schneidernéje az előadás központi figurája és humorforrása. Kulka János Hippolytja eltér a megszokottól, kevésbé rideg és formális. Kulka a lakáj szerep mögött meghúzódó férfit is megmutatja, akit nem hagynak hidegen a formás idomok és a mézédes szavakat suttogó női ajkak. Férfiúi esendőségétől eltekintve azonban Hippolyt maga a precizitás és a tökély, akinek célja az emberi boldogság elősegítése, habár az eszközök, amelyekkel ezt eléri, néha felvetnek morális kérdéseket az emberben. Az előadásból még érdemes Elek Ferenc Schneider Mátyás alakítását kiemelni. Elek tökéletesen hozza a mimóza férj szerepét, és mindemellett még finoman emlékeztet minket Kabos Gyulára is, ami már csak hab a tortán.
Összességében Mohácsi János nem pusztán egy újabb bőrt húzott le a Hippolytról, de olyan előadást alkotott, amely a filmek előzetes ismerete nélkül is tökéletesen megállja a helyét. Szórakoztató, könnyed görbetükör napjaink világáról, melyben a külsőségek és az önös érdekek az elsődlegesek, a párkapcsolatok pedig inkább egymás kihasználásáról, s nem a szerelemről szólnak.
