Pakombart, beatzene, korhű öltönyök és zakók - nem lehet vitás, hogy az 1960-as évek Angliájában járunk. Kálmán Eszter jelmeztervező színpompás ruhái ötletesen variálják a Beatles korának divatját. A három gitáros egy dobossal kiegészülve, valamint Máthé Zsolt fülbemászó dalszövegei kellően alapozzák a hangulatot. Gördülékeny cselekmény és a humor sokféle formája jellemzi az első felvonást. Kissé egyenetlen a produkció, hiszen annyira elsöprő itt a színpadi lendület, hogy a második részre már nehéz igazán felpörögniük a színészeknek.
Az angol humortól kezdve a vérbő, Carlo Goldonit idéző helyzetkomikumig sok mindennel operál a Belvárosi Színház Egy fenékkel két lovat című előadása. Ügyesen fogódznak egymásba a jelenetek, amelyek különösen az első felvonásban a hegytetőről mind gyorsabban guruló, egyre nagyobb hógolyóként temetnek maguk alá mindent, nem kímélve a publikum rekeszizmait. Kis különbség van azonban a stílusok között, mert a színészek a Monty Python társulatától ismerős, faarccal előadott poénokat nem annyira, ám a helyzetkomikumból fakadó humort annál kiválóbban érzik.
Az utóbbira példa a főszereplő, Nagy Dániel Viktor játéka, aki ahogy a régiek mondták, betölti a színpadot. Ez manapság a legritkább, ám ennek a jó kiállású és szeretnivaló csirkefogónak sikerül a bravúr. Még a legnevettetőbb szituációkban is, például abban a komoly fizikai teljesítményt igénylő jelenetben, amelyben hosszú percekig verekszik saját magával, érezzük a belső vívódását. A legizgalmasabb pillanatokban az általa kitűnően játszott Francis Henshall ugyanis megretten egy-egy villanásra saját magától. Vajon hány személyiség lakozhat egy emberben, aki a körülmények kényszerítő hatásának, pontosabban fogalmazva a folyamatosan korgó gyomrának engedve két urat szolgál egyszerre, és ezért mind mélyebbre merül a hazugságok tengerében, ahonnan egyre ritkábban tud felbukni, hogy levegőt vehessen?
Az eleinte költőinek indult kérdésre azt a választ kapjuk, hogy jó sok részre forgácsolódhat az a bizonyos Én, mert a szolgálónk két, inkognitóban utazó ura, akik közöl az egyik álruhás nő (Rachel Crabbe szerepében Lovas Rozi), és Stanley Stubbers (Friedenthal Zoltán) szerelmesek egymásba, és bizony alaposan megdolgoztatják Hensall barátunkat. Lovas kicsit szürkébb a nem annyira hálás, mert kevesebb poént ígérő szerepben, míg Friedenthal sárga szemüveg mögé rejtett, első pillantásra határozottnak tűnő, ám valójában roppant tanácstalan tekintete nemritkán forrása a humoros pillanatoknak.
Angliáról nem a szerelmi cselszövések és a gondtalanság jut az eszünkbe, mostanában meg különösen nem. Azonban Pelsőczy Réka nem először bizonyítja, hogy rendezőként nagyon ért a színvonalasan szórakoztató komédiák színpadra állításához. A szigetországban népszerű szerzőnek számító Richard Bean 2011-ben írt darabjára, amely Zöldi Gergely fordítótól az Egy fenékkel két lovat címet kapta, vélhetően hosszú sikerszéria vár.
