Péntek este tartották az Orlai Produkciós Iroda legújabb darabjának ősbemutatóját, a Budapest, te! a Városmajori Szabadtéri Színházban debütált. A darabot Pelsőczy Réka rendezte, a dramaturg Zöldi Gergely, a zenei vezető pedig Wágner Puskás Péter. A zenés, lazán összefüggő jelenetekből álló produkció előadói Takács Zalán, Járó Zsuzsa, Péter Kata, Nagy Dániel Viktor, Radnay Csilla, Börcsök Olivér és Gombó Viola.
Budapest nem csupán Magyarország fővárosa, hanem ikon, jelkép, az egyetlen magyar világváros. Budapestinek lenni életérzés, világnézet, itt élni semmi mással össze nem hasonlítható. Budapest sokszínű, ezerarcú tele számtalan lehetőséggel, ám túlzsúfolt, zajos, szmogos és sokszor kaotikus. Budapestet imádjuk és gyűlöljük, elhagyjuk és visszavágyunk. Ezt az életérzést, a rajongás és utálat, a szépség és a mocsok különös elegyét jeleníti meg tökéletesen a Budapest, te!.
A darab zenei betétek és prózai szövegek ötvözete. A rövid jelenetek lazán kapcsolódnak egymáshoz, mindegyik valamilyen jellegzetes budapesti – nagyvárosi – témát dolgoz fel, ezeket fűzik össze a különböző stílusú, más-más korszakból származó zenei betétek, amelyik azonban egytől egyig a városról szólnak. A dalok egy része a ’30-as, ’40-es éveket idézi meg, mint például az Este fess a pesti nő, de felcsendül a Pest megér egy estet, a Különös éjszaka volt, vagy a Hungáriától a Pala Pala Palatinus vagy a kortárs Akkezdet Phiai Budapestmód című száma. A dalokat kivétel nélkül a darab színészei adják elő nagyszerűen.
A rövid prózai jelenetek egy-egy kortárs téma köré csoportosulnak: tömegközlekedés, társasházi mindennapok, játszótér, strand. Megjelennek a mindennapi együttélés nehézségei, mint a szomszédviszály, kutyakaki probléma stb. A darab emellett társadalmi problémákra is reflektál, mint a hajléktalanok helyzete, dolgozó anyák vagy a társkeresés. Ráadásul egy-egy apró kiszólással, megjegyzéssel az aktuális közbeszédre, közhangulatra, politikai problémákra is reflektál.
A témák megjelenítése legtöbbször – egyetlen jelentet, a holokauszt és a második világháború rémségeit bemutató kivételével – humoros, szarkasztikus, így a nézők nevetve, felhőtlenül feledkezhetnek bele a jól ismert szituációkba, vagy akár ismerhetnek rá önmagukra egy-egy karakterben vagy reakcióban. A szituációk mellett rövid monológokat is hallhatunk, melyek szövegei többek között Pereszlényi Erikától, Török Andrástól, Maros Andrástól, Nádasdy Ádámtól, Háy Jánostól, Erdős Virágtól, a 100 szóban Budapest szerzőitől származnak.
A színészi munka remek, a rövid kis szituációkban és monológokban a darab szereplői brillíroznak, a néző egy percig sem unatkozik. A zenei betétek amellett, hogy nagyszerű hangulatot teremtenek, remekül reflektálnak a jelenetek témáira, és az alkotóknak még a régi slágereket is sikerült aktualizálni a színészi munka segítségével.
A színpadkép minimalista, a színészek csupán néhány kelléket használnak, melyek egy-egy szituációba ágyazva új értelmet nyernek (pl. gurulós bőrönd, mint sétáltatott kiskutya), így a helyszínek, a közeg mind-mind a színészi munka és a nézői képzelet által teremtődik meg.
Összességében a Budapest, te! remek előadás, ami hangulatos atmoszférájával, humorával, pergő szituációival magával ragadja a nézőt, tartalmas monológjaival pedig elgondolkodtatja. Ráadásul a darab valóban képes megfogalmazni, értelmezni azt, hogy mit is jelent számunkra a főváros, milyen is a budapesti lét.
