Kortárs magyar dráma ősbemutatójára készülünk. Maros András darabja, a Redőny egyszerre vicces, szórakoztató, megrázó és elgondolkodtató. Főhősének, Évának a sorsán át egy, a tradicionális szerepre kényszerített nő sorstragédiáját szűkszavú, pergő ritmusú, briliáns dialógusokon kersztül ismerhetjük meg. Az előadás rendezője Ujj Mészáros Károly, a főszerepet László Lili alakítja.
Egyáltalán nem mindegy, ki áll be a Büdös Gizi lagziján vonatozni... hogy ki ki mögé kerül – Nándi szempontjából pláne nem mindegy. Nándi szülei, Attila és Éva ezen a rendezvényen jönnek össze, miután a vonat egymást követő kocsijai lesznek. Hamar kiderül, hogy közös életüknek nem a gyerekük a főszereplője, hanem a redőny. Legalábbis Éva számára mindenképp, akinek mellesleg az anyja (Márti) is jelen van... amikor jelen van... meg amikor nincs. Ő nem redőnypárti, sőt. De mitől tud ennyire fontos lenni a redőny? Mit tud egy redőny? Hát, sok mindent. Ha leengedik, eltakar; ha felhúzzák, megmutatja, mi van kint... vagy bent. (Feltéve, ha működik.)
A Redőny vicces és szórakoztató darab. A Redőny megrázó és elgondolkodtató darab. Hogyan lehetséges ez a paradoxon? Maros András úgy meséli el egy, a tradicionális szerepre kényszerített nő sorstragédiáját, hogy közben szűkszavú, pergő ritmusú, briliáns dialógusokat működtet. Maros elképesztő nyelvezetet használ, humora a legnagyobbakat, Esterházy Pétert, Parti Nagy Lajost juttatja eszünkbe, mégis legalább annyira egyedi, mint az említettek. Maros egyszerre teszi otthonossá, „rögvalóság ízűvé”, hihetővé, ugyanakkor elemeltté a darabot. Miközben elemi erővel nevettet, a szerkezet drámai erejű, szikár és fájdalmas marad; a darab vége pedig igazi katarzissal kecsegtet...
Az első olvasás élményéről a rendező, Ujj Mészáros Károly így fogalmazott: „Olyan élményt adott maga a szöveg, a párbeszédek, és úgy behúzott Éva sorsa, hogy egyszer csak azt vettem észre, hogy már alig van néhány oldal hátra a darabból. Ez egyébként elég ritka, mert általában meg-megáll az ember olvasás közben, visszamegy, keresgéli, hol tart, épp mi a szituáció. A Redőnyt viszont szinte egyetlen lélegzetvételre elolvastam, mert iszonyú svunggal rántott be a nyelv és a történet is. Jól szórakoztam a szófordulatokon, a nyelv játékosságán, miközben a történet egyre drámaibbá vált. Érdekes és izgalmas az a kettős érzelmi hatás, hogy az ember nem tudja, meghatódjon-e vagy inkább nevessen. Nagyon szeretem nézőként, amikor nem egynemű dolgokkal találkozom, és rendezőként is arra törekszem, hogy érzelmileg ne egyfelé ható előadásokat, filmeket csináljak.”
A történet olyan, mintha az élet írta volna, csupa ismerős karakterrel. Arról, hogy van-e az életből vett alapja akár konkrét esemény vagy személyek, a hely vagy a nyelvi megfogalmazás tekintetében, Maros András elmondta: „Szabolcshoz van némi kötődésem, apukám nyíregyházi születésű, de sem ez a tény, sem más nem indokolja, miért pont ezt a régiót választottam a Redőny-beli Éva lakhelyéül – a történet szempontjából bárhonnan származhatna, akár egy, az ország másik végében fekvő faluból is. A közegből való kitörés szándékát akartam dramatizálni azzal a kicsengéssel, hogy aki faluból városba, városból a fővárosba vágyakozik egy jobb élet reményében, nem biztos, hogy a megfelelő álmot kergeti; még ha sikerül is, amit akar, kiderülhet, hogy nem való neki az az élet, nem mindenki viseli jól a nagy változást. Meg hát vannak egyéb tényezők is, amik nehezítik az alkalmazkodást, de ez majd az előadásból kiderül... A darab egy-két szereplőjének megírásához valóságos személyek adtak induló inspirációt, és vannak apró mozzanatok, amelyekhez hasonlót magam is láttam, de nem hinném, hogy mindez meglepetés egy író esetében. Aztán amikor a megfigyeléseket a történet szolgálatába állítom, azok írás közben mindig úgy átalakulnak, hogy én sem ismerek rájuk.”
A Redőny a Színházi Dramaturgok Céhe drámafejlesztési programjában, a Nyílt Fórumban készült. László Lili mellett Lass Bea, Schruff Milán, Pataki Ferenc és Rohonyi Barnabás játszik az előadásban. A díszletet Fekete Anna, a jelmezt Kiss Julcsi tervezi.
Az ősbemutatót először január 15-én láthatta a közönség az Óbudai Kulturális Központban, az érdeklődők február 25-től a 6szín repertoárján kereshetik az előadást.
Az előadás-időpontok és a jegyvásárlási lehetőségek itt találhatók.
